2013. április 2., kedd

Diákrelax - Bekerült a NAT-ba a relaxáció és a meditáció



Beszélgetés Bagdy Emőke professzorral, a Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület elnökével

A módszer eredményességét magyarországi felmérések is igazolják. A Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület munkatársai 6 csepeli iskolában végeztek kérdőíves felmérést. A felmérésben rész vevő pedagógusok 74%-a szívesen venne részt a módszer iskolai bevezetésében, és maga is vállalná a relaxáció tanítását (Kaplonyi Csilla, 2012). Az Egyesület 12 osztály szintjére dolgozta ki azt a képzési rendszert, amely bekerült a Nemzeti alaptantervbe, valamint részben a kerettantervbe. Dr. Bagdy Emőke professzort, az Egyesület elnökét kérdeztük a módszer jelentőségéről, az iskolai alkalmazás lehetőségeiről, módjáról.A Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület immáron 22 éves. Módszerspecifikus képzőhelyként működik, ahol posztgraduális felnőttoktatás keretében pedagógiai területen is akkreditált képzéseket vezetnek. A fővárosban, hat vidéki nagyvárosban, valamint Kassán és Kolozsváron is működik tagozatuk. Az Egyesület a magyar köznevelést is évek óta szolgálja. Munkatársai tevékenyen vesznek részt a tanárok és a diákok relaxációs képességének a fejlesztésére irányuló programban. A Diákrelax felépítése magába foglalja az autogén tréninget, a progreszszív relaxációt, mozgásmeditációt, interaktív relaxációt, stresszkezelést, a testtudatosságot, a szimbolikus gondolkodást, a tantárgyi szimbolikát, mesemunkát, és metatörténeti feldolgozást, és életkori bontásban illeszkedik az oktatási programokhoz. A testnevelés időkeretéből heti harminc percet vesz igénybe.
Miért jó az, ha a Nemzeti alaptantervbe hivatalosan bekerül a relaxáció oktatása?

A testi folyamatok és a testi egészség azon szabályozási elven működik, amelyet a mi kultúránkban rábíztunk az orvosokra, ezért korábban nem tanultuk meg az egészségünket saját magunk gondozni. Az egészségpszichológia fogalmát mi magunk is csak nem régóta ismerjük. Ennek feladata lenne, hogy az embereket megtanítsa arra, miképpen tudnak a saját egészségükről gondoskodni. Megtanulhatjuk, hogyan tudunk testileg, lelkileg és kapcsolatilag egészségesek maradni. Ennek a relaxáció azért szerves része,  mert átadható ismeret, a mindennapokba beépíthető életgyakorlat. Az egészségtudatosságot ki kell alakítanunk gyermekeinkben, ez felelősségvállalást von maga után. A mai zaklatott idegrendszernek megfelelő megerősítést, tápot kell kapnia. A leterheltség, a feszültség, a kimerültség, a pedagógusi kiégettség elkerülésének is egyik leghatékonyabb ellenszere lehet a relaxáció, a meditáció. Ahogy természetes, hogy a technikai eszközeinket rendszeresen szervizeljük, gondoskodunk azok működőképességéről, épp úgy törődnünk kellene önmagunk működőképességének, a testünk, lelkünk egészségének a karbantartásáról is. Kopp Mária vizsgálatai tragikus képet mutatnak e téren. Mit tehetünk mi magunk? A legnagyobb terhelés alatt lévő vegetatív idegrendszert, amelynek – nem túlzás – az eredeti teherbíró képességének 27-szeresét kell elviselnie, próbáljuk támogatni, óvni, gondozni. A self management, az öngondoskodás az egészségpszichológiának is központi tétele, fontos része. Meg kell tanulni.
Hogyan lehet megvalósítani ezt az öngondoskodást?
Bármilyen furcsa, minden nap pár percet rá kell szánni, hogy feszültségeinket csökkentsük, és fel tudjuk magunkat tölteni energiával. Ezzel a módszerrel ki tudjuk söpörni a szervezetből a fáradságot, a szervekre nehezedő kimerültséget, nap mint nap. Ha ezek a feszültségek nem halmozódnak fel, könnyebb egészségesnek, energikusnak maradni. A relaxációs eljárások igen sokfélék. A mozgásos, aktív, passzív, imaginatív – képi elemekkel dolgozó, vagy a belső, a tudat mozgására építő meditatív eljárások lehetővé teszik, hogy olyan szervezeti folyamatokat tudjunk gondozni, amiket más úton nem érünk el. A két agyféltekének különbözik a nyelve, a gondolkodásmódja. A két fél sajátos módon ért egyet, vagy különbözik.
A különbözőségek működési csatájából adódnak olyan betegségek, mint például a neurózisok, az érzelmi élet zavarai vagy a magatartászavarok. A jobb agyfélteke döntően az érzelmi folyamatokat gondozza. Az érzelmi folyamatoknak a testtel, a szervekkel való kapcsolata olyan, hogy amikor érzekvalamit, akkor azt az érzést az egész testemmel érzem. Ha örömöt, boldogságot érzünk, az egész testünkben érezzük. A szorongást is egész testünkben érzékeljük, illetve egy-egy szervhez kapcsolódva. Pl. gombóc a torokban, vagy a gyomorgörcs feszültség esetén. Az egész test az érzetek hordozója. Amikor a bal agyfélteke, a gondolkodó rész nem tudja azonosítani a szorongás, a feszültség forrását, a jobb agyfélteke akkor is mindent tud, hiszen ez a rész áll szoros kapcsolatban a testi folyamatokkal. Az ősi kultúráknak része volt a meditáció, a relaxáció.
A keleti kultúrák is ismerik és alkalmazzák ezt a tudást. A nyugati civilizáció, különösen a természettudományok előretörésével azokat a módszereket, amelyek a pozitivista, empirista tudományok követelményei szerint nem igazolhatóak, mellőzte. Az ilyen kultúrájú világban élő felnőttek még csak keveset foglalkoznak a jobb agyféltekés működés tudatos használatával. Ma már azonban könyvtárnyi szakirodalom, „evidence based”, azaz bizonyítékokon alapuló kutatások sora igazolja ezek hatékonyságát.
Elegendő, ha a meditáció hatásával kapcsolatos legújabb magyar vizsgálatra utalok. Falus András genetikus profeszszor és Salavecz Gyöngyvér igazolták, hogy a meditálóknak a telomeráz enzimszintje magasabb, mint a nem meditálóké, a sejtek épségéért, „fiatalságáért” felelős enzim tehát fiatalon, jó erőben tartja a sejtjeinket.
Úgy véljük, hogy az egészségmegőrzés, az egészséges állapot fenntartásának képessége nélkülözhetetlen a mai felgyorsult életritmus teljesítéséhez, az egészségesen működő társadalom kialakulásához. Mindannyiunk számára fontos, hogy a gyermekek már felkészültek legyenek erre, és megbetegedések nélkül bírják a terhelést. Nem kevésbé látjuk fontosnak, hogy az őket tanító pedagógusok is meg tudják  védeni magukat a kiégéstől, és képessé váljanak a megnövekedett kihívásokkal megbirkózni. Tapasztalataink egybeesnek a kutatási eredményekkel.
Egyébként a relaxációs módszerekről bemutatófilmet is készítettünk, amely elérhető az egyesületen keresztül. Pedagógusok számára elindítottuk azt a kétszintű, kétszer harminc órás akkreditált képzési rendszert, amely 30–30 kredit pont értékkel bír, és feljogosítja a képzést elvégző pedagógusokat, hogy relaxációs szakvégzettséggel a Nemzeti alaptantervbe is bekerülő Diákrelax Programba becsatlakozzanak, azaz oktatók legyenek. Nem csak testnevelőknek szól a képzés. Minden pedagógus jelentkezését várjuk, akik úgy érzik, hogy ezzel a módszerrel hivatottan tenni tudnak a rájuk bízott gyerekekért, és saját egészségük megőrzéséért is. Óvodapedagógusok is jelentkezhetnek.
Mi ad alapot arra, hogy a testnevelés tantárgyba bekerülhet a relaxáció? Hogyan nyert teret ez a tudomány és gyakorlat? Minek alapján fogadták be a döntéshozók a Nemzeti Alaptantervbe a relaxáció és meditáció oktatásának lehetőségét?
Történetileg az EEG, az agyi elektromos folyamatok vizsgálatára alkalmas eszközök megjelenése után kezdett felfelé ívelni a relaxáció tudománya, mivel követhetővé váltak a hatására létrejövő, korábban egzakt módon nem igazolható idegrendszeri és szervi működésváltozások. Amikor a japánok bekapcsolódtak az európai relaxációs kutatásokba, elképesztő eredmények születtek. Ma már tudjuk, hogy a stressz károsító hatása megelőzhető és kivédhető rendszeres relaxációval, amely csak napi néhány percet igényel. A döntéshozók maguk is komoly vita tárgyává tették, bekerüljön-e egyáltalán a NAT-ba bármiféle relaxáció. Mégis, a felelősségteli, és naprakészen kulturált NAT bizottsági erők segítették elő a bekerülést. Kaposi Józsefnek és munkatársainak különösen sokat köszönhetünk.
Mi a helyzet a meditációval? Az hogyan került be a programba?
Mint a jobb agyféltekei tudati munka eszköze. Relaxált állapotban más a gondolkodás, analógiás, divergens, kreatív, ez minden eredetiségünk forrása. Nem misztikus dolog, belső lelki munka, határozott rendszerben folyik. Az érzelmi agy egyébként hatalmas erőt hordoz, ami kiaknázatlan. Az agy például aktívan dolgozik éjszaka, álmodással takarítja ki a testi feszültségeket. De tudományosan igazolt tény, hogy a jobb agyfélteke gyakran napközben is aktív, amikor a bal agyfélteke elfárad, olyankor a jobb agyfélteke belép. Ennek jele például, amikor napközben elrévülünk. Mivel a jobb agyfélteke a testi folyamatokkal van szoros összeköttetésben, értelemszerűen az ellazult állapot bekapcsolásával, a testi regenerálódási folyamatok is azonnal aktiválódhatnak. Amint megtanuljuk ezeknek a folyamatoknak a tudatos használatát, az egészségállapot megőrzésére sokkal nagyobb esélyünk van. Ennek felismerése is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a relaxációs, és meditációs technika teret kapjon az iskolai oktatásban is, hiszen az egészségtudatosság kialakítása annál hatékonyabb, minél korábban kezdődik, lehetőleg már gyerekkorban.
Önök 12 szintre dolgozták ki a Diákrelax Programot, figyelembe véve az életkori sajátosságokat. Milyen módon különböztetik meg akár az alsó és felső tagozatos gyerekek közötti különbségeket?
– Minden életkori szakasznak pszichológiai szempontból is megvan a hozzáférési lehetősége. Ha figyeljük, hogy az emberi fejlődés hogyan zajlik, akkor pontosan ahhoz a fejlettségi szinthez illeszkedően érjük el a vegetatív idegrendszer befolyásolását. A jobb agyfélteke is iskolázható, bár eddig ezt a tudást csak részben használtuk. Eszköze a relaxált állapotú képzelet, amely különböző érzékszervi csatornákat működtet, ez a világ befogadásának a tapasztalati útja. Amikor érzelmi kapcsolatot tudunk létrehozni az ismereteinkkel,
akkor nemcsak tudatosabbak leszünk, hanem a tudásunk is igazibbá, tudatos tudássá, kompetens, azaz cselekvőképes tudássá válik. A kutatási eredmények rámutatnak arra, hogy a csak bal agyféltekei elvontságon alapuló tanítás, a féloldalasság-megszüntetés nem halasztható.
A jobb agyfélteke pallérozására épp olyan szüksége van az embernek, mint ahogy a bal agyféltekés tudás megszerzésének szükségességét senki sem vonja kétségbe. Azért az iskolában kell kezdeni ezt a munkát, mert ez az  életszakasz az, amikor az életre szóló útravalót megkapjuk.
Mit profitálnak a gyakorlatban személy szerint a gyerekek abból, hogy az iskolai tanrendbe beillesztik a relaxációs és meditációs elemeket?
Az előbb említett egészségtudat kialakítása, az egészség megőrizhetősége mellett mindenképpen előnyös hatása a módszer napi alkalmazásának, hogy megtanulnak játszva, másként tanulni, a tudásuk stabilabb, hosszabb távúvá válik, a kreativitásuk megnövekszik, bátrabban alkalmazzák a meglévő ismereteiket, visszanyerik a biztonság érzetüket, jobban kialakulvilágban lévő tájékozódási képességük, és a korábbinál jobban hozzáférnek saját tálentumaikhoz, tehetségükhöz is. Mindezek lehetővé teszik számukra, hogy racionális szempontból is, minden eddiginél jobb döntések meghozatalára legyenek  képesek a mindennapi cselekvéseik során. Kiegyensúlyozottabb, stabilabb személyiséggel rendelkezhetnek ezáltal, mint korábban a kortársaik.
Hogyan lehet a módszerről többet megtudni az érintetteknek, illetve csatlakozni a programhoz? Milyen módon lehet jelentkezni a képzésre?
A Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület honlapján (www. relaxacio.hu) minden lényeges információ megtalálható, vagy felvehetik a kapcsolatot   képzési felelőssel, Németh Piroskával (nemeth.piroska@yahoo.com). Természetesen  minden megkeresésre válaszolunk. (A témáról professzor dr.Bagdy Emőkével készült 57 perces beszélgetés a Civil Rádió FM98 Merítés című műsorának awww.merites.hu honlapjáról meghallgatható, és teljes egészében letölthető. Dr. Bagdy Emőke a Civil Szalon vendége is lesz, ahová ezúton hívjuk meg azokat a pedagógusokat, nevelőket, intézményvezetőket, döntéshozókat, akár szülőket, akik személyesen, közös diskurzus keretében szívesen folytatják a párbeszédet a módszer iskolai szintű bevezetésének gyakorlati módjáról. A Civil Szalon rendezvényéről bővebb információkat a www.merites.hu honlapon találnak.)
Forrás: Csaba Beatrix írása - Köznevelés online

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése