Tanmesék vallások megismerésére/buddhizmus

 

A buddhizmus a történelmi Buddha, Gautama Sziddhárthától ered, aki i. e. 563–483 között élt, a harcosok kasztjába tartozó uralkodó család fiaként. Sziddhártha csodás körülmények között született Indiában, és egy uralkodó család fiatal hercegeként nevelkedett. Azonban megrázó élményt jelentett számára harminc éves kora körül az a felismerés, hogy a betegség, az öregség és a halál (vagyis a szenvedés) minden érző lény osztályrésze.

A csillagjósok születésekor megjövendölték, hogy vagy nagy uralkodó lesz belőle, vagy vallásnak szenteli gondolatait. A gyermeket Sziddharthának nevezték el, ami annyit jelent, hogy aki elérte célját. Anyja hét nappal a szülés után meghalt, apja igyekezet fiát minden külső hatástól elzárni. Sziddhartha fiatalon megnősült és mellette hatalmas háremet tartott. Négyszer kocsizott ki, a városban először egy roskatag öregemberrel találkozott, másodszor egy magatehetetlen beteggel, harmadszor egy hordágyon vitt halottal, végül pedig egy aszkétával. A „négy jel” után elhagyta palotáját, feleségét és gyermekét. Hét éven keresztül remeteként vándorolt, de a megvilágosodást nem érte el. Elhatározta, hogy egy fügefa alól, ahová leült addig nem kel fel, míg be nem következik megvilágosodása. Ez hosszú böjtölés után bekövetkezett Sziddhathából Buddha, azaz megvilágosodott lett.

Buddha 30 éves korától 80 éves koráig járta Észak-India útjait és rengeteg tanítványa lett. Nem gondolt egyház alapításra, sem tanításainak dogmába foglalására. Amikor érezte halálát, tanítványainak meghagyta, hogy úgy éljenek, ahogy ő, szorgalmasan törekedjenek a tökéletesség elérésére.

Tanításai:

A szanszkrit nyelven a buddha szó felébredést jelent. Az olyan embereket nevezik Buddhának, akik tévelygéseikből ráébredtek a megismerésre. A Buddha tudását nem tanítómesterétől kapja, nem szent iratok tanulmányozása révén, hanem saját erejéből. A Buddhává válás ezért az ember belsejében lejátszódó megismerési folyamat végeredménye. A már létező Buddhák csak megmutatják az üdvösséghez vezető utat, de a követőnek kell eldöntenie, hogy azon jár-e. a Buddhák is emberek, akik ugyanúgy megöregednek stb., mint más emberek, de a különbség köztük az, hogy ők legyőztek magukban minden szenvedélyt és elvakultságot.

Minden emberi tudás alapja, hogy felismerjük: az élet maga a szenvedés. A szenvedés három forrása: az érzékiség. az életvágy és a tudatlanság. A feladat tehát a szenvedéstől való megszabadulás, vagyis vágyaink feladása. Ehhez ad segítséget a nyolcas ösvény.

Gautama Buddha „Ázsia fénye” a szeretet és könyörületesség megtestesítője. Óriási áldozata, hatalmas lemondása és be nem szennyezett tisztasága igazolja, hogy ő a legnagyobb karmayogi, akit a világ valaha is látott.

Gautama tanításai a következőkön alapszanak:

A négy nemes igazság

1. a szenvedés létezése
2. a szenvedés oka
3. a szenvedés megszűnése
4. az út, amely a szenvedés megszűnéséhez vezet

A nyolcrétű út: 

1. Helyes szemlélet: a világ elfogulatlan szemlélete, megértés és megszabadulás a babonától.
2. Helyes szándék: gondolatok-fennköltek, jóakarat, ártó szándék elkerülése.
3. Helyes beszéd-szívélyes, nyílt és igaz, tartózkodás a hazugságtól, rágalmazástól, durva beszédtől és az üres fecsegéstől.
4. Helyes cselekvés: békés, tisztességes és tiszta.
5. Helyes életmód-ami nem veszélyeztet vagy sért egyetlen élőlényt sem.
6. Helyes erőfeszítés-az önfejlesztésben és önfegyelemben.
7. Helyes elmélkedés-az elme aktív ébersége, jelenlét, figyelem, tanulás az élettől.
8. Helyes elmélyedés: figyelem összpontosítás mély meditációban, az élet valóságára való összpontosulás.

Buddha idézetek:

„Az összes élőlény iránti jóakarat az igazi vallás; neveljetek a szívetekben korlátlan jóindulatot mindaz iránt, ami élő.”

„Mások hibáit könnyű észrevenni, míg saját hibáinkat nehéz meglátni. Az ember kirostálja a szomszédja hibáit, mint a pelyvát, de saját hibáit eldugja, mint a csaló szerencsejátékos a hamis kockát.”

„Az igaz vallás jellegzetes tulajdonságai a jóindulat, a szeretet, az igazságszeretet, a tisztaság, az érzelmek nemessége és a szívélyesség.”

„A gyűlölet sohasem szűnik meg gyűlölet által e világban. Csak szeretet által szűnik meg. Ez ősi törvény.”

„Az ember szeretettel győzze le a haragját.”

"Az vagyunk, amit gondolunk. Mindaz, ami vagyunk, a gondolatainkból táplálkozik. Gondolatainkból építjük fel a világunkat.”

“Könnyebb száz világi vágyat meghódítani, mint egyről lemondani.”

“Az egészség a legnagyobb ajándék, az elégedettség a legnagyobb gazdagság, a hűség a legjobb kapcsolat.”

“Valójában semmit sem birtokolsz, csak őrzöl egy darabig. S ha képtelen vagy tovább adni azokat, akkor azok birtokolnak téged. Bármi legyen is a kincsed, úgy tartsd a markodban, mintha vizet tartanál. Mert ha megszorítod eltűnik. Ha kisajátítod, tönkreteszed. Tartsd szabadon és örökre a tiéd marad.”

"Ne zsúfoljátok tele lelketeket haszontalan gondolatokkal. Minek rágódni a múlton, elébe menni a jövőnek? Maradjatok a jelen pillanat egyszerűségében."

"Amikor úgy érezzük, hogy elakadtunk és zűrzavar uralkodik körülöttünk, a legjobb háttérbe lépni egy kicsit, időt szánni a gondolkodásra, és emlékezetünkbe idézni a végcélt: Valójában mitől leszünk boldogok? Aztán ezek alapján fogjuk újrafogalmazni, mi a legfontosabb számunkra.”

„Az olyan érzések, mint az elkeseredettség, a zavartság, a düh, a neheztelés, a harag, a féltékenység és a félelem valójában nem rossz dolgok, hanem: tiszta pillanatok, amelyek rámutatnak arra,hogy mit fojtunk el.”

Krisna-tudatú Hívők
Kereszténység

Tanmesék vallások megismerésére/kereszténység

 

A nagy világvallások mindig is közvetítették, és ma is közvetítik felénk az alapvető emberi értékeket. Ezek az örök érvényű tanítások mindegyikben megtalálhatók.

Az Alapvető Emberi Értékekért Alapítvány minden vallást elfogad, mivel kivétel nélkül mindegyikben megtalálhatók ezen értékekre való nevelés. Blogunkban tanmeséken keresztül szeretnénk megismertetni az olvasókkal a különböző vallásokat.

Ószövetség/Noé bárkája

A föld azonban romlott volt Isten színe előtt, s a föld tele volt erőszakkal. Isten látta a földet: romlott volt, mert minden lény a rossz útjára tért.

Isten így szólt Noéhoz: „Elhatároztam, hogy elpusztítok minden lényt a földön, mivel a föld az emberek miatt megtelt gonoszsággal. Ezért eltörlöm őket a föld színéről. Építs magadnak bárkát fenyőfából s nádfonatból, kívül és belül kend be szurokkal. Így kell építened: 300 könyök legyen a bárka hossza, 50 könyök a szélessége és 30 könyök a magassága. Csinálj a bárka fölé tetőt. Az ajtót helyezd felülre, a bárka oldalára, és csinálj alsó, középső és felső emeletet. Ugyanis vízözönt bocsátok a földre, hogy eltöröljek minden testet, amely az ég alatt lélegzik. El fog pusztulni minden, ami a földön van. Veled azonban szövetséget kötök. Te beszállsz a bárkába, te és veled együtt fiaid, a feleséged és fiaid feleségei. Minden élőlényből, minden testből vigyél kettőt a bárkába, hogy veled együtt életben maradjanak, egy hímet és egy nőstényt. A madarak minden fajtájából, az állatok minden fajtájából és a földi csúszómászók minden fajtájából kettőt-kettőt vigyél be, hogy életben maradjanak. Vigyél magaddal mindenféle ételt is, ami táplálékul szolgál, halmozz fel készletet, hogy nekik és neked eledelül szolgáljon. Noé úgy is tett, pontosan úgy járt el, ahogyan Isten megparancsolta neki.

A vízözön

Az Úr így szólt Noéhoz: „Szállj be egész családoddal a bárkába, mert még hét nap, és akkor negyven nap és negyven éjjel esőt bocsátok a földre, s eltörlök a föld színéről minden lényt, amit alkottam.”
Ezen a napon Noé és fiai, Szem, Kám és Jáfet Noé feleségével és fiainak három feleségével együtt beszálltak a bárkába, s velük minden fajtájú vadállat, minden fajtájú háziállat, mindenféle földi csúszómászó és mindenféle madár és szárnyas. Minden lény, ami lélegzik, párosával ment Noéhoz a bárkába. Minden lényből egy hím és egy nőstény ment, ahogy Isten megparancsolta. Az Úr bezárta mögötte az ajtót.

Ezután negyven napig ömlött az eső a földre. A víz megdagadt, és fölemelte a bárkát úgy, hogy a föld felett úszott. Az ár elhatalmasodott, és erősen megduzzadt a föld felett, a bárka azonban a vízben úszott. A víz még magasabb lett a földön, annyira, hogy az ég alatt minden magas hegyet elborított. Tizenöt könyöknyivel múlta felül a víz őket, annyival emelkedett a hegyek fölé. Így minden élőlény elpusztult, amely a földön mozgott: madarak, háziállatok, vadállatok, mindenféle csúszómászó és minden ember. Minden, ami lélegzett, ami a szárazföldön élt, elpusztult. Így törölt el (Isten) minden élőlényt a földön: az embertől az állatig, a csúszómászókig és az égi madarakig. Mind eltörölte őket a földről. Csak Noé maradt meg, és ami vele volt a bárkában. A víz százötven napig áradt a földön. Ekkor Isten megemlékezett Noéról és minden vadállatról, minden háziállatról, ami vele volt a bárkában. Isten szelet támasztott a föld felett, mire a víz apadni kezdett.

A bárka megáll

A mélységek forrásai és az ég csatornái bezárultak: az eső megszűnt esni az égből, és a víz lassan elapadt a földön. Százötven nap elteltével a víz visszahúzódott, s a hetedik hónapban a hónap 17. napján a bárka megállt az Ararát hegyén. A víz a tizedik hónapig egyre jobban elapadt, s a hónap első napján feltűntek a hegycsúcsok. Negyven nap elteltével Noé kinyitotta a bárka ablakát, amit csinált, s kiengedett egy hollót. Az ide-oda röpdösött, amíg a víz fel nem száradt a földről. Azután kiengedett egy galambot, hogy lássa vajon a víz visszahúzódott-e már a föld színéről. De a galamb ne talált helyet a lába számára, ezért visszatért a bárkába, mivel még víz állt az egész földön. Ő kinyújtotta kezét, megfogta és bevitte magához a bárkába. Még várt további hét napot, és újra kiengedett egy galambot. A galamb este visszatért hozzá, és íme, friss olajágat tartott a csőrében. Ebből megtudta Noé, hogy a víz eltűnt a földről. Újabb hét napig várt, és ismét kiengedett egy galambot, de ez már nem tért vissza hozzá. Noé 600. életévében, az első hónapban, a hónap első napján felszáradt a víz a föld színén. Ekkor Noé félretolta a bárka fedelét, körülnézett, s íme, a föld felszíne szikkadt volt. A második hónapban, a hónap 27. napján a föld száraz volt.

Ekkor Isten szólt Noéhoz: „Szállj ki a bárkából: te, feleséged, fiaid és fiaid feleségei. Minden élőlény, amely veled van, a madarak, az állatok, a földi csúszómászók menjenek ki, nyüzsögjenek a földön, legyenek termékenyek és szaporodjanak el a földön.” Noé kiszállt fiaival, feleségével és fiainak feleségeivel. Minden vadállat, minden háziállat, minden madár, minden földi csúszómászó kijött a bárkából, egyik fajta a másik után.

Noé oltárt épített az Úrnak. Aztán fogott minden tiszta állatból és tiszta madárból, s égőáldozatot mutatott be az oltáron. Amikor az Úr megérezte a jó illatot, így szólt magában: „Az ember miatt nem átkozom meg többé a földet, hiszen az emberi szív vágya ifjúkorától kezdve hajlik a rosszra. Nem törlök el még egyszer minden élőlényt, ahogy megtettem. Mostantól fogva, amíg a föld áll, nem szűnik meg a vetés és az aratás, a hideg és a meleg, a nyár és a tél, a nappal és az éjszaka.”

Isten megáldotta Noét fiaival együtt, és így szólt hozzájuk: „Legyetek termékenyek, szaporodjatok és töltsétek be a földet. A föld minden állata, az ég minden madara, a föld minden csúszómászója és a tenger minden hala féljen és rettegjen tőletek: a kezetekbe adom őket. Minden, ami él és mozog, szolgáljon nektek eledelül, mindent nektek adok, mint a zöld növényt.”

Aztán így szólt Isten Noéhoz és fiaihoz, akik vele voltak: „Nézzétek, szövetséget kötök veletek, s utánatok utódaitokkal és minden élőlénnyel, amely veletek van: a madarakkal, a háziállatokkal s az összes mezei vaddal, mindennel, ami kijött a bárkából, a föld minden állatával. Megkötöm veletek szövetségem, többé nem törlök el minden lényt a földről vízözönnel, és nem jön olyan áradat, amely elpusztítja a földet.”

A szivárvány

Azután így szólt Isten: „Ez legyen jele a szövetségnek, amely fennáll köztem és köztetek, meg a veletek lévő minden élőlény között, minden nemzedékre: szivárványt helyezek a felhőkbe: ez legyen a szövetség jele köztem és a föld között. Ha összegyűjtöm a föld felett a felhőket, és a szivárvány megjelenik a felhőkön, akkor megemlékezem szövetségemről, ami fennáll köztem és köztetek meg minden élőlény és test között. A víz nem válik többé vízözönné, hogy minden lényt elpusztítson.

Noé fiai, akik kijöttek a bárkából, Szem, Kám és Jáfet voltak. Kám Kánaán atyja. Ezek hárman voltak Noé fiai, és tőlük származott a föld egész népessége.
Forrás: Képes Biblia

Újszövetség/Jézus születése

Abban az időben Augusztus császár rendeletet bocsátott ki, hogy számlálják össze az egész földkerekséget. Ez az első népszámlálás Quirinusznak, Szíia helytartójának idejében történt. Elment mindenki a maga városába, hogy följegyeztesse magát.

József Dávid házából és nemzetségéből származott. Galileából, Názáret városából fölment ezért Dávid városába, a júdeai Betlehembe, hogy följegyeztesse magát Máriával, eljegyzett feleségével együtt, aki gyermeket várt. Amíg ott tartózkodtak, eljött az ideje, hogy Mária világra hozza gyermekét. Megszülte elsőszülött fiát, bepólyázta és jászolba fektette, mert nem kaptak helyet szállásra.

A környéken pásztorok tanyáztak, és nyájukat őrizték az éjszakában. Egyszerre csak ott állt előttük az Úr angyala és az Úr dicsősége ragyogott körülöttük. Nagy félelem fogta el őket.

Az angyal bátorította a pásztorokat: „Ne féljetek! Nagy örömet hirdetek nektek és az egész népnek: Ma született az Üdvözítő Dávid városában, a Messiás, a ti Uratok. Ez a jele: Kisdedet találtok pólyába takarva és jászolba fektetve.”

Hirtelen nagy mennyei sereg vette körül az angyalt. Dicséretet énekeltek Istennek:

„Dicsőség a magasságban Istennek, és békesség a földön a jóakaratú embereknek.”

Mihelyt az angyalok eltávoztak, a pásztorok így biztatták egymást: „Menjünk át Betlehembe! Hadd lássuk a történteket, amiket az Úr hírül adott nekünk.”

Odasiettek és megtalálták Máriát, Józsefet és a jászolban fekvő kisdedet. Miután látták, elhíresztelték azt is, amit már előbb megtudtak a gyermekről. Aki csak hallotta, csodálkozott a pásztorok elbeszélésén.

Mária szívébe véste szavaikat és gyakran elgondolkozott rajtuk.

A pásztorok ezután hazatértek. Dicsérték és magasztalták Istent mindazért, amit úgy látta és hallottak, ahogy az angyal előre elmondta nekik.

Nyolc nap telt el Jézus születése után. Ekkor kellett nevet adni a gyermeknek. A Jézus nevet adták neki. Így nevezte őt az angyal, amikor megtestesülését hírül adta.

Jézus bemutatása a templomban

Amikor elteltek a mózesi törvényben megszabott tisztulás napjai, Jeruzsálembe vitték, hogy bemutassák az Úrnak. Így parancsolja ugyanis az Úr törvénye: „Minden elsőszülött fiút az Úrnak kell szentelni” Be akarták mutatni az Úr törvényében rendelt áldozatot is: „Egy pár gerlicét vagy két galambfiókát.”

Élt Jeruzsálemben egy Simeon nevű, igaz és istenfélő ember. Várta Izrael vigaszát és a Szentlélek lakozott benne. Kinyilatkoztatást kapott a Szentlélektől, hogy addig nem hal meg, amíg meg nem látja az Úr Fölkentjét. A Lélek ösztönzésére a templomba ment. Amikor a szülők a gyermek Jézust bevitték, hogy a törvény előírásának eleget tegyenek, karjába vette és áldotta az Istent e szavakkal:

„Bocsásd el most szolgádat, Uram, szavaid szerint békességben, hiszen már látták szemeim az üdvösséget, melyet minden nép számára rendeltél: világosságul a pogányok megvilágítására és dicsőségére népednek, Izraelnek.”

Apja és anyja csodálkoztak azon, amit mondott róla. Simeon megáldotta őket és így szólt anyjához, Máriához: „Ez sokak romlására és sokak feltámadására lesz Izraelben, jel, amelynek ellene mondanak. S a te lelkedet is tőr járja át – hogy így megnyilvánuljon sok szív érzése!”

Volt ott egy Anna nevű prófétaasszony is, Fánuel leánya, Áser törzséből. Már igen éltes korú volt. Hét évig élt férjével szüzessége után, aztán özvegyen maradt. Nyolcvannégy évet ért meg. Nem vált meg a templomtól: éjjel-nappal böjttel és imádsággal szolgált Istennek. Ebben az órában is odajött, dicsőítette az Istent és beszélt róla mindenkinek, aki csak várta Jeruzsálemben a megváltást. Miután így eleget tettek az Úr törvényének, visszatértek galileai városukba, Názáretbe. A gyermek ott növekedett és erősödött. Bölcsesség töltötte el és Istennek kedve telt benne.
Forrás: Képes Biblia

Krisna-tudatú Hívők
Buddhizmus

Tanmesék vallások megismerésére/Krisna-tudatú Hívők

A nagy világvallások mindig is közvetítették, és ma is közvetítik felénk az alapvető emberi értékeket. Ezek az örök érvényű tanítások mindegyikben megtalálhatók.

Az Alapvető Emberi Értékekért Alapítvány minden vallást elfogad, mivel kivétel nélkül mindegyikben megtalálhatók ezen értékekre való nevelés. Blogunkban tanmeséken keresztül szeretnénk megismertetni az olvasókkal a különböző vallásokat.

A Krisna-tudatú Hívőktől kaptuk ezeket a tanmeséket:

Az Úr Krishna és a Bhagavad-Gita

Ez egy olyan eset, amely körülbelül 300 évvel ezelőtt történt Benáreszben.

Volt egyszer egy bráhmana, aki mindig a Manikarnika-ghátánál vett fürdőt, ami egy nagyon szép fürdőhely. Egy napon éppen fürdött, amikor látta, hogy egy kisfiú ül a lépcsőn, és sír. Együttérzés töltötte el a bráhmana szívét, odament hát a fiúhoz, az ölébe ültette, és azt kérdezte:

- Olyan gyönyörű vagy, egy fiatal és vonzó kisfiú. Miért itatod így az egereket?

- Nézd meg a hátamat. – felelte a fiú. Ahogy felhajtotta a bráhmana a kisfiú ingjét, látta, hogy tele van vágásokkal, és vérzik. A férfi feldühödött, és megkérdezte tőle:

- Ki tette ezt veled? – A fiú így felelt:

- Megmutatom, gyere velem! – Bár a férfi tetőtől talpig vizes volt, és épp a fürdés kellős közepén tartott, mégis megfogta a fiú kezét, aki maga után húzta őt. Átvágtak az utcákon egészen Benáresz falvának belsejébe, szűk sikátorokon és közökön keresztül, mígnem egy kis ház elé nem értek.

A fiú így szólt:

- Az a férfi tette ezt velem, aki itt él! – Ahogy a bráhmana körülnézett, rájött, hogy a saját háza előtt áll. Mire visszafordult, a fiú eltűnt. A bráhmana belépett a házba, leült és sírni kezdett. Jött a felesége, és megkérdezte őt:

- Mi ütött beléd? Miért sírsz? Csurom víz vagy! – A férje így felelt:

- Láttam egy gyönyörű kisfiút, olyan vonzó volt, de tele volt a háta sebekkel. Azt mondta, hogy olyasvalaki tette ezt vele, aki ebben a házban lakik. Nem tudom, ki művelte ezt vele. Miért mondta azt, hogy valaki, aki itt lakik? – A felesége így vigasztalta:

- Holnap menj el ugyanoda, hátha megint ott találod őt. Lehet, hogy valamilyen istenség, dévata.

Másnap a bráhmana elment ugyanoda, és ott is találta a kisfiút, aki még mindig pityergett. Odament hozzá, és így szólt:

- Kedves gyermekem, azt mondtad tegnap, hogy aki bántott, az én házamban lakik. Ezt hogy értetted? – A fiú rávágta:

- Csak vess egy pillantást a Bhagavad Gítádra, és rájössz. – Ahogy kimondta, el is tűnt a bráhmana szeme elől.

A férfi hazatért, fogta a Bhagavad Gítáját és elkezdte vizsgálgatni. Pár hónappal korábban tanulmányozta már a könyvet, és pár verset nagyon fontosnak talált, ill. bizonyos részek között összefüggéseket vélt felfedezni, ezért jegyzeteket készített magába a könyvbe. Miközben jegyzetelt, előfordult, hogy alá is húzott valamit.

Ezután elment a gurujához. Elmesélte neki az egész történetet, majd megkérte a tanárát, hogy magyarázza el az esetet. A guruja így oktatta:

- Kedves tanítványom, hányszor mondtam neked, hogy a Bhagavad Gítá maga Krisna? Az Ő saját energiája. Akkor miért vágod szét és rajzolsz bele a Bhagavad Gítába, miért műveled ezt vele? Ezáltal sértést követtél el az Úr ellen, és ezért leckéztet meg téged most. – A bráhmana így felelt:

- Ó, nagyon rosszul érzem most magamat. Sosem teszem ezt többé! – Így esedezett bocsánatért.

Másnap, amikor fürdeni igyekezett, látta, hogy a fiú ismét ott üldögél, de most már mosolygott. A fiú elé járult, leborult a lábai előtt, és így szólt hozzá:

- Ó, annyira sajnálom már, amit tettem! Bár Te csak egy kisfiú vagy, nagyon megleckéztettél engem. – Ekkor a fiú felkelt, és azt mondta:

- Igen, csak egy kisfiú vagyok, de vésd eszedbe, hogy Én mondtam el a Bhagavad Gítát, és a Gíta az enyém. Ekkor végleg eltűnt a bráhmana szeme elől.

Hare Krisna

Weekly Wisdom - Az Úr Krishna és a Bhagavad-Gita
                                                                                                   

Lelki amnézia

Képzeld el, hogy egy milliomos fia utazik egy kocsiban egy dombon. Hirtelen az autója megcsúszik, és 30 métert zuhan. Valahogy kiugrik a kocsiból, mielőtt az felrobbanna. Szerencsére egy homokdűnére esik a völgyben. Túléli a balesetet, azonban a fejét ért ütés miatt elveszíti az emlékezetét.

A törzs, amely a völgyben lakik, megmenti, nevet adnak neki és szerepet jelölnek ki számára a közösségükben. Bár ő egy herceg, úgy dolgozik most, mint egy favágó.

Milliomos apja megkeresi őt, azonban a fia nem ismeri fel őt, arról nem is beszélve, hogy visszatérjen hozzá. Az apjának meg kell bíznia egy orvost, aki sokkterápiát alkalmaz rajta. Bár eleinte gyengélkedik a sokkterápiától, végül felgyógyul az amnéziából. Eztán visszatér az apjához, és boldogan él, amíg meg nem hal.

Ehhez hasonlóan, mi mind Isten szeretett gyermekei vagyunk, aki minden király közül a legkiválóbb, a legtehetősebb személy. Sajnos lezuhantunk eredeti otthonunkból, a lelki világból, ebbe az anyagi világba, és lelki amnéziában szenvedünk.

Születésünktől fogva a társadalom önazonossággal és szereppel lát el minket – ez és ez vagy, az a célod, hogy ilyen és ilyen képzett legyél. Ezért úgy működünk, mint a beprogramozott robotok, jelentéktelen érzéki élvezetért küzdünk, felaprítjuk a vizsgák és projectek fáit, és az aggodalom és kötelezettség rönkjeik cipeljük a vállunkon.

Krisna eljön ebbe az anyagi világba vagy elküldi a saját fiát, prófétáit vagy híveit, hogy visszahívjanak minket a valós életbe, ahol örök boldogság vár ránk Vele. Mi azonban észre sem vesszük saját örök atyánkat, arról nem is beszélve, hogy visszatérnénk Hozzá.

Krisna, mivel feltétel nélkül, túláradóan szeret minket, és a jóakaró atyánk, nem veszi magára a sértéseinket, amikor elhanyagoljuk vagy elutasítjuk Őt. Azonban mivel nem működünk vele együtt, az anyagi természetet használja sokkterápia gyanánt.

A sokk a következő háromszoros szenvedésből áll: adhyatmika klesa (mentális stressz, testi betegségek stb.), adhidaivika klesa (természeti katasztrófák, időjárás okozta kényelmetlenségek stb.) és adhibautika klesa (viták, válás stb.). Ezen felül ott van a négy anyagi probléma: az öregkor, a betegség, halál és újraszületés.

Krisna nem akarja, hogy szenvedjünk, de ha a szenvedés az, amire nekünk szükségünk van ahhoz, hogy meggyógyuljunk, akkor mint bármelyik felelősségteljes apa, lelki megváltásunk érdekében hagyja, hogy ideiglenes szenvedést tapasztaljunk.

Srila Prabhupada, lelki tanítóm azt mondta: „Az anyagi létezés gyötrelmei közvetve arra emlékeztetnek minket, hogy nem vagyunk összeférhetőek az anyagi világgal.”

Hogyan? Ezek a szenvedések habár zavaróak, arra indítják az intelligens embereket, hogy Isten képviselőihez forduljanak: az olyan szentírásokhoz, mint a Bhagavad-Gíta ill. szent tanítókhoz.

Az a megvilágosodás, amelyet felajánlanak, a lelki amnéziánkból való kigyógyulás kezdetét jelentik, és a lelki világba való visszatérésünk felé vezető ösvényt kövezi ki, amin mint isteni hercegek haladhatunk.

Hare Krisna  

Weekly Wisdom - Az Úr Krishna és a Bhagavad-Gita

Kereszténység
Buddhizmus

Interjú Bíró Icával az alapvető emberi értékekről

A következő cikksorozatban közismert, illetve kevésbé ismert, érdekes embereket mutatunk be, akik arról beszélnek, mit jelent számukra és hogyan alkalmazzák saját életükben az alapvető emberi értékeket.

Interjú Bíró Icával: „Akkora a teremtő erőm, amekkora a belé vetett hitem”

A Metal Ladyből a testileg-lelkileg egészséges életmód elkötelezett zászlóvivőjévé váltál az utóbbi években. Mi motivál, és akadnak-e akadályok ezen az úton?

Az ember azért jött a földre, hogy az alapvető emberi értékek – szeretet, igazság, béke, erkölcs, erőszak-nélküliség - szerint fejlődjön, és eszerint élje meg a mindennapjait. Csak így érdemes élni, én is erre törekszem a mindennapjaimban. Van persze olyan dolog, amiben nem érzem topon magam, néha falakba ütközöm. Több negatívum történt mostanában velem is, mert a gazdaság csapdái mindenkire hatnak. Ezért például nehezebb most megvalósítanom azt az alapvető dolgot, hogy a jóra és a jó dolgokra koncentrálva azokat vonzzam magamhoz, pedig ez a cél. Azt gondolom, az érzelem a legnagyobb erő, márpedig a félelem is érzelem. Általában a félelmeink gátolnak meg abban, hogy igazi jót teremtsünk magunknak. Most az a feladatom, hogy ezeket a félelmeket tudatosan felülírjam.

Mi a legfontosabb irányelv az életedben?

Sosem teszek olyat másnak, amit nem szeretnék, hogy velem megtegyenek. Hiszem azt is, hogy egy-egy dologban akkora a teremtő erőm, amekkora a belé vetett hitem. Ezt a hitvallást magától Sai Babától kaptam mentális úton, amikor 6 évvel ezelőtt kint jártam az asramjában Indiában, Puttaparthiban. Az ott töltött egy hónap, és a tanítás, amit mentális üzenetként és egy egyperces szuggesztió során, szemtől szembe, szívtől szívig kaptam, meghatározóvá vált egész életemben.

Megváltoztatott

Igen. Ma már sokkal jobban bízom a sorsszerűségben, és abban, hogy minden úgy van jól, ahogy van. Bármi negatív történik velem, bármi csalódás, mindig azt mondom magamnak, hogy nem véletlenül történt meg velem. A leckét meg kell oldanom, túl kell lépnem rajta. Ez segít nekem abban, hogy túl tudjak lépni nehéz dolgokon. Már csak azért is, mert ami csak egy perce múlt el, már az is olyan múlt, amin nem tudok változtatni. Tanulni viszont tudok belőle. Csak az „itt és most”-ban tudok változtatni dolgokon, ami aztán a jövőm alapja. Megpróbálok tudatosan az itt és most teremtő pillanatában élni. Úgy érzem ez fontos dolog, és ez visz előre. Meg kell érteni, hogy a problémákat azért kapjuk, hogy megoldjuk, miközben a csalódások is mind leckék, tanítások, mindennek oka van. Nem véletlen például az sem, ha valakivel találkozunk, vagy valamit megtapasztalunk.

Melyek a legfontosabb alapvető emberi értékek számodra?

Az igazság, a becsületesség, és a szeretet. Ezek a legfontosabb irányadók az életemben. Én egy szív-lélek ember vagyok, tisztességesen élek, és testestül-lelkestül mindent beleadok mindenbe. A másik oldalról azonban ezeket az értékeket eddig nem mindig kaptam meg olyan szinten az életemben, mint amilyenben meg kellett volna kapni. Ezért aztán még fontosabbak számomra. Persze ez is tanítás.

Hogy látod a mindennapokat: egyre fontosabbá válnak, vagy egyre inkább elsikkadnak az alapvető emberi értékek?

Azt tapasztalom, hogy a társadalom jelentős hányadánál a fontossági sorrendben még nagyon a sor végén kullognak az alapvető emberi értékek, de bizonyos csoportokban, „sejtekben” egyre több a tudatos ébredés. A mag el van vetve, és a mag elkezdett kicsírázni. Abban bízom, ezek a sejtecskék ahogy találkoznak, megnövelik az erejüket. Manapság egy kritikus határ-helyzetet élünk meg, amikor egyre több ember ébred annak tudatára, hogy miért is vagyunk itt a Földön, mért is kaptuk ezt a földi életet. Van, aki számára már teljesen természetes és érthető, hogy karmikus feladatokat hajtunk végre. Magam is hiszek abban, hogy senki nem véletlenül az aki, és mindenki csak annyi terhet kap, amennyit elbír. Ennek ellenére sokszor nekem sem könnyű megbékélni a feladataimmal. A mostani gazdasági helyzetben nehéz tehernek érzem, hogy hiába szerettem volna kicsit megpihenni, élvezni az eddigi munkám gyümölcsét, és újabb örömteli alkotásokra koncentrálni az erőimet. Az élet több szinten is akadályokat állított elém, és ez megingatta a biztonságérzetemet. A megoldást megtalálni nagy munka.

Ezt hogy érted, miért veszítetted el a biztonságérzetedet?

Emberből vagyok, néha elfáradok én is. Elkeseredtem, meginogtam már párszor, de soha nem adtam fel. A pozitív hozzáállás mindig segített. Most a legfőbb nehézségem abból adódik, hogy hiába vagyok pontos befizető a bankoknál, mégis megtöbbszöröződött a hitelem nagyságrendje. A hitelválság másokkal együtt az én életemet is megnehezíti, de hiszek abban, hogy nem lehet ilyet tenni az emberekkel következmények nélkül. A banki manipulációk és a politikai machinációk nyomán igazságtalanság történt a devizahitelesekkel! Remélem és bízok abban, hogy ebben a felgyorsult időben megtapasztalhatjuk az isteni igazságszolgáltatást is!

Fel kell dolgoznom azt is, hogy a mellettem lévő „társak,” menedzserek, eddig túlzott hasznot húztak a munkáimból, kiadványaimból, miközben nekem inkább csak a munka része jutott. Most éppen a könyvem jogos jogdíjáért kell küzdenem, amit a megtalált és megélt alapigazságokról három éven át írtam 940 oldalon. A nagy eladott példányszám ellenére a mai napig nem fizettek ki.

Sajnálom, hogy az alkotó munka helyett az energiáimat most leginkább az anyagi biztonságért folytatott küzdelem köti le. A hitem és optimizmusom segít abban, hogy a vonzás hatalmát gyakorolva bízzak abban, ha az utolsó pillanatban is, de mindig lesz segítség. Úgy érzem, egyfajta korszakváltás előtt állunk, amelynek során nem lehet kétséges az alapvető emberi értékekben hívő és aszerint élő emberek kiteljesedése, és célba érése. Szerintem ma már olyan szinten telítődött a világ negatívumokkal, hogy már csak az egyensúly-elvek alapján is el kell indulnia sok mindennek a pozitív irányba. Én annyit teszek a sorsom jobbra fordításáért, hogy újra keverem a kártyákat, és csak a pozitív dolgokra kívánok koncentrálni. Amerre a figyelem, ott a megvalósulás!

Mi az, amit még nem tudtál megvalósítani, de szeretnél?

Például olyan műsort, előadást, éneket-zenét szeretnék még többet csinálni, ahol a zene hangján tudom megszólítani az embereket. Ezt már elkezdtem a lélekszépítő zenémmel, ami ugyan nem kaphatott kellő reklámot, de aki ismeri, szereti, megtalálja az interneten. Azt gondolom, rengeteg energiám van, amit át tudok így adni az embereknek. Meg tudok érinteni a mondanivalómmal, zenémmel és a táncommal másokat úgy, hogy elindul bennük egyfajta tettvágy a változásra. A gondolkodásukra hat pozitívan, testi és lelki vonatkozásban egyaránt. Márpedig a gondolatnak teremtő ereje van.

Fontos feladat számomra, hogy megtanítsak másokat mind arra, amit tudok. Azoknak, akik igénylik, tartok akár kisebb csoportoknak is önbizalom fejlesztő, sikerorientált, „hozd ki magadból a legjobbat”, vagy a nőiesség iskolájáról szóló képzéseket. A weboldalamon keresztül speciális segítő, közvetlen kapcsolat kiépítésére törekszem az emberekkel.

Azt mondtad, újra kevered a lapokat? Miben szeretnél változást?

Ha a magánéletemet nézem, az édesanyámmal kiváló a kapcsolatom, a lányom nagyon önálló, de remélem még szorosabbak is lesznek a mindennapjaink! A múltbéli partnerkapcsolataimról nem szívesen beszélek csak annyit, nem ők voltak azok a partnerek, akikkel kiteljesülhettem. Az igazi másik felemmel még nem találkoztam össze, de biztos ez sem véletlen.

Azt gondolom, az eddigi csalódásaimból három dolgot kell nagyon megtanulnom, ezek alapján átalakítva az életemet: az eddigieknél sokkal jobban kell hallgatnom a belső intuícióimra, vagyis a belső vezetésemre, még empatikusabbnak kell lennem másokkal, és mások megítélésénél nem magamból kell kiindulnom. Nem szabad túlságosan megbíznom az emberekben, túl közel engedve magamhoz, figyelmen kívül hagyva a belső megérzéseimet, amik persze jeleznek. Jobban meg kell látnom azt is, hogy milyen szándékkal és igénnyel közelítenek hozzám. Az biztos, hogy a „ködös” dolgokat és személyeket száműzöm a köreimből! Ezt most határoztam el, eddigi csalódásaim hatására, éppen túllépve egy felejthető, hamis kapcsolaton. Azt várom az univerzumtól, hogy a hit, vonzás, siker energiái által a lehető legjobb másik felemmel találkozhatok és lehetek vele egy pár!

Történtek-e veled rendkívüli dolgok az életben?

A nagyim szerint az is rendkívülinek mondható, hogy van egy 33. plusz fogam elől, alul, középen. Meg az, hogy kiskorom óta speciális kapcsolatban vagyok az állatokkal és a természettel. Ez abban nyilvánul meg, hogy egészen vad kutyák is megszelídülnek a simogatásomtól, vagy hogy a kezemre szállnak a madarak. A nagymamám, akivel sajátosan közeli viszonyban voltam, nagyon hitt abban, hogy különleges képességeim vannak. Egészen kicsi voltam, amikor megegyeztünk abban, ha meghal,”elmondja nekem”, milyen a mennyország. Mikor ez megtörtént, ami jó pár évvel ezelőtt történt, állandóan felbukkant a tudatalattimból egy türelmetlen várakozás az üzenetére. Egyszer, amikor a sírjához látogattam, a temetőben megszólalt a táskámban a magnóm. Egy népdalos kazetta a közepén megszólalva pont azt játszotta: „Tied vagyok, rabod vagyok, megkötözött foglyod vagyok édesem”. Spirituális tanítók segítettek megfejteni, nem véletlen a dalbetét üzente, azt kéri, hogy engedjem már el.

Ennél is rendkívülibb élmény volt egy gyógyítás, amit Indiában éltem meg. Éppen Sai Babánál jártam, amikor itthonról kaptam a hírt, hogy súlyos, életmentő műtétet kellett végrehajtani egyik rokonomon. Aznap, bár száz az egyhez volt az esélyünk, hogy bejutunk Sai Babához, mégis sikerült. Az indiai mester megkérdezte, akarom-e meggyógyítani a hozzátartozómat, és miután igent mondtam, megtanított egy technikára. Ezt nehéz elmondani szavakkal: egy képletes és mentális ugrás volt a semmibe, a mindenségbe, majd a beteg testébe, ahonnan ki kellett szednem a negatív dolgokat, majd szeretettel egészséget teremteni ott. Ezt követően a tényleges műtét után lévő rokonomnak normalizálódni kezdtek az életfunkciói, és olyan rohamosan javulni kezdett az állapota, hogy az orvosok csodának könyvelték el. Itt tapasztaltam meg, hogy az isteni teremtőerő bennünk van, és akkora a teremtő erőnk, amekkora a belévetett hitünk. Ez volt Sai Baba üzenete és tanítása számomra.

És mi a te legfontosabb tanításod?

A saját példámon keresztül is arra tanítom az embereket, hogy érdemi pozitív változást négy dolog hozhat az életükben: a megfelelő gondolkozásmód, - táplálkozásmód, - mozgásformák, és a szépségápolás. Ez a négyes-fogat elindíthat mindenkit a siker felé, és gyors, kézzelfogható eredményt ígér. Ez a megújulás titka!

- tt -

Érints meg!
Ha kisbabád vagyok- érints meg!
Szükségem van az érintésedre, úgy ahogyan talán sohasem képzeled.
Ne csak mosdass, pelenkázz és etess.
Ringass el. Puszild meg az arcomat és simogass.
Nyugtató lágy érintésed biztonságot és szeretetet ad.

Ha gyermeked vagyok -érints meg.
Akkor is, ha dacos vagyok és elutasítalak.
Ne add fel, keress új utakat, hogy közel kerülj hozzám.
Jó éjt puszid édes álmokat hoz nekem.
Mindennapi érintésed elmeséli, mit érzel.

Ha kamasz vagyok -érints meg!
Ne hidd ,hogy nem kell éreznem, hogy törődsz velem
Csak azért, mert már majdnem felnőttem.
Szükségem van szerető karjaidra, szükségem van lágy hangodra.
Az élet viharában bennem élő gyermek érted kiált.

Ha barátod vagyok -érints meg!
Semmi sem mutatja jobban szeretetedet, mint egy meleg ölelés.
Mikor szomorú vagyok, egy gyógyító érintés mondja el, hogy szeretsz
Azt mondja el, hogy nem vagyok egyedül.
Lehet, hogy az érintésed minden amit kapok.

Ha életem párja vagy -érints meg!
Talán azt hiszed, hogy szenvedélyed elég nekem
De csak karjaid tartják távol a félelmet.
Szükségem van lágy, vigasztaló érintésedre.
Mely emlékeztet, hogy olyannak szeretsz, amilyen vagyok.

Ha felnőtt gyermeked vagyok -érints meg!
Ha van is saját családom akiket megölelhetek,
Mégis szükségem van anyám vagy apám karjára, amikor gyenge vagyok
Szülőként máshogy látlak.
Már jobban tudlak becsülni.

Ha idős szülőd vagyok -érints meg!
Ahogy én érintettelek mikor kicsi voltál.
Fogd a kezem, ülj közelebb, s adj erőt.
Melegítsd megfáradt tagjaimat közelségeddel.
Bár a bőröm ráncos érintésre vágyik...

Ne félj, érints meg...!

Bölcsességek belső erőről, félelmekről

“Az istenek megteremtették a világot, már csak az volt hátra, hogy az erőt is belehelyezzék. Tanakodtak hová tegyék, hogy az ember meg ne találja. Egyikőjük azt mondta: Tegyük a föld alá. Az nem jó, mondta egy bölcsebb isten, mert az ember előbb utóbb féldúrja a földet és megtalálja, tegyük a hegy tetejére. Végül a legbölcsebb legöregebb isten szólalt meg: Nem tehetjük a hegy tetejére, az ember előbb-utóbb megmássza a hegyeket, tegyük magába az emberbe, ott sose fogja keresni.” (Buddhista tanmese)

“A szél lobogtatta a templomi zászlót. Két szerzetes arról vitatkozott, vajon a zászló mozog-e vagy a szél. Csűrték-csavarták a szót, de egyikük sem tudta meggyőzni a másikát. Egyszer csak megszólalt mellettük a hatodik pátriárka: - Nem a szél és nem a zászló az, ami mozog. Hanem a tiszteletre méltó elmétek.”
(Zen bölcsesség)

“A fájdalom elkerülhetetlen. A szenvedés választás dolga.” (Buddhista közmondás)

“Van egy történet az egypetéjű ikrekről. Az egyikük tántoríthatatlan optimista, aki szerint az élet igenis habos torta. A másik viszont megkeseredett pesszimista, aki hangoztatta, hogy a Murphy törvénye csöpög az optimizmustól. Szüleik a fejüket csóválták, és mindkettőt pszichológushoz vitték. A szakember azt tanácsolta, hogy próbálják kiegyensúlyozni a két gyermek személyiségét.
– A legközelebbi születésnapjukon külön-külön szobában bontassák ki velük az ajándékaikat! A pesszimistának vásároljanak össze szebbnél szebb ajándékokat, az optimistának pedig adjanak egy doboz trágyát. A jóemberek tartották magukat az útmutatáshoz, és feszülten várták az eredményt. Amikor bekukucskáltak a pesszimistához, hallhatták, hogy megállás nélkül zúgolódik:
- De ronda ez a számítógép! Fogadjunk, hogy az a videojáték mindjárt összetörik… Ezeket utálom… Láttam már ennél nagyobb távirányítós autót is…
Lábujjhegyen a másik ajtóhoz lopakodtak, s a kulcslyukon át látták, hogy az ő kis optimistájuk sugárzó arccal labdázik a lócitromokkal.
- Úgysem csapnak be! – kuncogott. – Ahol ennyi trágya van, ott egy póninak is kell lennie!”
(ismeretlen szerző)

Legbenső félelmünk

Legbenső félelmünk nem az, hogy alkalmatlanok vagyunk.
Legbelső félelmünk az, hogy hatalmunk nem ismer mértéket.
Nem sötétségünk, hanem ragyogásunk ijeszt leginkább.
Azt kérdezzük magunktól: Ki vagyok én, hogy csillogásommal másokat elkápráztassak?
Miért ez a kishitűség?
Isten gyermekei vagyunk. Ha kicsinyek maradunk, azzal nem szolgáljuk a világot.
Senki előtt nem nyitunk új utat azzal, ha törpévé tesszük magunkat, nehogy mások elbizonytalanodjanak mellettünk.
Arra születtünk, hogy kinyilatkoztassuk a bennünk lakozó Isten dicsőségét.
Mert ő nemcsak némelyikünkben, de mindegyikünkben ott lakik.
Amikor engedjük világítani saját fényünket, önkéntelenül lehetővé tesszük másoknak, hogy ugyanezt tegyék.
Amikor megszabadulunk félelmünktől, jelenlétünk automatikusan felszabadít másokat.

(Marianne Williamson)